Magnélküli szőlő és hormonok
A szőlő magja sok hasznos anyagot tartalmaz, ezért élettani szempontból nem indokolt a magnélküli fajták termesztése. Ez azonban nem minden, hiszen a fogyasztók -főként a gyerekek- jobban szeretik, ha nincsenek…
Read more
Édesebb szőlő
Egész érés folyamán érdemes plusz káliumot adni a szőlőnek, mert nagyban javítja a gyümölcs ízét és cukorfokát. Erre általában kálium lombtrágyákat használnak, ezek azonban só formában tartalmazzák a hatóanyagokat, amelyek…
Read more
Az uborka és a vírusok
Laikusok nem ismerik fel a növények vírusbetegségeit, nem tudják megkülönböztetni a gombás betegségektől, sőt, sokszor az egyszerű kiszáradástól sem. Ez azért nagy probléma, mert a védekezés teljesen más. Megfelelő öntözés,…
Read more
Kajszik kezelése
Gyümölcsfáink közül a kajszi érzi magát legkevésbé jól változó éghajlatunkon. Sokan keresik az okokat, hogy miért nem tudnak kajszit szüretelni évek óta. Van aki szerint rosszak az új fajták, van…
Read more
UV sugárzás a kertben
Nemcsak a kertészt érheti napszúrás, hanem a növényeket is. Sokan azt gondolják, hogy csak a hőség és a szárazság a probléma, pedig az elmúlt évtizedekben felerősödött UV sugárzás ma már…
Read moreA szőlő magja sok hasznos anyagot tartalmaz, ezért élettani szempontból nem indokolt a magnélküli fajták termesztése. Ez azonban nem minden, hiszen a fogyasztók -főként a gyerekek- jobban szeretik, ha nincsenek magok a szőlőszemekben.
A magnélküli szőlőknek vannak más előnyeik is a feldolgozásban. Ezeket ugyanis meg lehet aszalni és kiváló mazsola nyerhető belőlük. Ahogyan pedig egyre növekszik az igény a jó minőségű gyümölcslevekre, úgy gyorsan kiderült, hogy a szőlőmag íze erősen befolyásolja a lé ízét. Aki kóstolt már olyan szőlőlevet, amelyet magnélküli fajtából készítettek, az pontosan tudja a különbséget! Mellékíz nélküli szőlőlé csak magnélküli fajtából nyerhető, amelyet kíméletesen pasztőrözve házilag is lehet tartósítani.
Sok előnye miatt egyre nagyobb tért hódítanak az ilyen fajták. Mielőtt azonban kidobálnánk a hagyományos szőlőket, érdemes a negatívumokat is megismerni! Ez pedig a kisebb bogyóméret. Minden magnélküli szőlő kis-közepes bogyókat nevel. Ennek élettani oka van, mégpedig a magok által termelt természetes növekedési hormonok. Ha nincsen mag, akkor kevesebb vizet “épít be” a szőlő a bogyóba.
Sajnos a vegyszeres növénytermesztés itt is megtalálta a “megoldást” és mesterségesen kezelik növényi hormonokkal a gyümölcsöket. Minden boltban kapható “nagy bogyójú” magnélküli szőlő hormonkezelt. Növelik a víztartalmukat, ezáltal hígul az íz, a vitamin és ásványianyag tartalom.
A paradicsom legkomolyabb betegsége a Fitoftóra, más néven paradicsomvész. A növények többsége ebben pusztul el nyár végén. A hobbikertészek többsége különböző háziszerekkel próbálja megelőzni, amikor azonban megjelennek a tünetek már nemigen tudnak tenni semmit.
Legnagyobb baj, hogy a többség fel sem ismeri időben, nem tudják, hogy létezik ellene hatékony bio megoldás és nem foglalkoznak a kórokozó gyérítésével.
Ezek óriási hibák, amellyel nemcsak a saját paradicsom termésüket veszélyeztetik, hanem a környék kertjeit is.
A biokerti paradicsomok egészen a hidegekig egészségesek maradnak, ha 7-10 naponta permetezünk Amazonnal. Az első tünetek megjelenésekor el kell távolítani a beteg leveleket és lepermetezni a növényt Amazon és Lecitin keverékével, ez megállítja a betegség terjedését. Utána hetente ismételjük, de már Lecitin nélkül, csak Amazonnal és a paradicsomok többsége teljesen meggyógyul.
Legfontosabb azonban a vetésforgó! Ne kerüljön egymás után két évben ugyanoda paradicsom, vagy más csucsorféle (paprika, burgonya, padlizsán, vagy földicseresznye). A paradicsomvész kórokozója ugyanis mindegyiket megfertőzheti és a talajban telel át.
Aki ezt nem tudja megoldani, mert például csak egy magaságyása van, annak gondoskodnia kell a kórokozók bio gyérítéséről. Erre alkalmas a Tyra “gombaevő gomba”. Minden beteg paradicsom, paprika, vagy burgonya után javasoljuk a Tyrával történő őszi talajkezelést, amely felemészti az áttelelő gombakórokozók többségét.
Egész érés folyamán érdemes plusz káliumot adni a szőlőnek, mert nagyban javítja a gyümölcs ízét és cukorfokát. Erre általában kálium lombtrágyákat használnak, ezek azonban só formában tartalmazzák a hatóanyagokat, amelyek bevatkoznak a biológiai rendszerekbe, ezért biotermesztésben nem alkalmazhatók. Másik problémájuk a rossz hasznosulás.
Létezik azonban olyan káliumban dús alga készítmény, amely bio módon növeli a növények kálium szintjét, ezáltal javítja a cukor szintézist. Külön előnye, hogy aktív transzporttal, szinte teljes egészében felszívódik. Ez az Algakali.
Laikusok nem ismerik fel a növények vírusbetegségeit, nem tudják megkülönböztetni a gombás betegségektől, sőt, sokszor az egyszerű kiszáradástól sem. Ez azért nagy probléma, mert a védekezés teljesen más.
Megfelelő öntözés, talajtakarás és árnyékolás nélkül ma már nem lehet jó minőségű zöldséget termeszteni hobbikertekben sem. Aki ezt nem tudja megadni az uborkának, annál élettanilag kiszáradnak a növények.
A gombabetegségek ellen a biológiai növényvédelem sokféle módszere, készítménye és kezelése hatékonyan alkalmazható. A vírusokat viszont semmi sem gyógyítja.
Azért nagyon fontos a tünetek felismerése, mert erősen fertőző vírusbetegségek lehetnek jelen például az uborkánál, amelyeket azonnal le kell állítani és megakadályozni a terjedésüket. Ezt kizárólag a növények teljes (gyökérzet is) eltávolításával tudjuk megtenni. A vírusvektorok legtöbbször különféle szívókártevők, ezért ellenük is védekezni kell.
A környező, még egészséges növényeket is meg lehet erősíteni bio módszerekkel, úgy, hogy minimálisra csökkentsük a fertőzésveszélyt. Erre két egyszerű anyag keverékét használjuk, amely más betegségek terjedését is akadályozza.
Az egyik a kitin vízoldható bomlásterméke, a Kitozán, a másik pedig a nyers tej.
A beteg növények eltávolítása és a szívókártevők elpusztítása után azonnal permetezzük le kertünk minden uborkáját és tökféléjét Kitozán és tej keverékével. 10 liter vízbe 50 ml Kitozánt és 100 ml nyers tejet használjunk!
Gyümölcsfáink közül a kajszi érzi magát legkevésbé jól változó éghajlatunkon. Sokan keresik az okokat, hogy miért nem tudnak kajszit szüretelni évek óta. Van aki szerint rosszak az új fajták, van aki a régi (kivont) gombaölő szerekre esküszik és van olyan is, aki összeesküvés elméleteket gyanít a fagykár mögött.
A valóság sokkal szomorúbb… egyszerűen kikopik erről a termőterületről, mert túl rövid és nem stabil a téli nyugalmi időszak, egyre hosszabb ideig törnek be a tavaszi fagyhullámok, megérkeznek az új kártevők és felerősödnek a kórokozók.
Sajnos ez azt is jelenti, hogy a nagyüzemi termesztése lassan véget fog érni, mint a málnánál és a ribizlinél. Ettől függetlenül a kajszi rajongók nem fogják hagyni a kiskertekből is eltűnni, de sokkal többet kell majd tenni érte.
Először is gyéríteni kell a kórokozókat (főként a moníliát) és kártevőket (kajszi levéltetű). Ezt Bio lemosó permetezéssel és augusztusban a zöldmetszés után történő Cuproaqua permetezéssel lehet elérni. Ugyanezt szolgálja a Tyra gombaevő gombás talajkezelés.
Az immunrendszer stimulálásával pedig az Amazon tudja megmenteni a kajszit.
Nemcsak a kertészt érheti napszúrás, hanem a növényeket is. Sokan azt gondolják, hogy csak a hőség és a szárazság a probléma, pedig az elmúlt évtizedekben felerősödött UV sugárzás ma már ugyanekkora gond.
Nem véletlen, hogy 30 éve még 5 faktoros volt a legerősebb naptej, most pedig 50+. Az ilyen erősségű sugárzás a növényi szöveteket is megégeti, sőt genetikai szinten is beavatkozik, rongálja a DNS-t.
Annyira legyengíti a növények immunrendszerét, hogy egy napnak teljesen kitett egyed mindig betegebb lesz, mint egy árnyékolt. Ahogyan az embereknek a naptej, úgy a növényeknek is jelenthetnek megoldást különböző bőrszövet erősítő, természetes anyagok. Ilyen például a zsurló, a szilikátok, vagy éppen a kitozán.
Nem szabad azonban csak erre hagyatkozni, hanem úgy kell kialakítani a kertet, hogy megfelelően árnyékolják egymást a növények és a különböző tereptárgyak. Ahol ilyen nincs, ott alakítsunk ki mesterséges árnyékolást!