A szőlő magja sok hasznos anyagot tartalmaz, ezért élettani szempontból nem indokolt a magnélküli fajták termesztése. Ez azonban nem minden, hiszen a fogyasztók -főként a gyerekek- jobban szeretik, ha nincsenek magok a szőlőszemekben.
A magnélküli szőlőknek vannak más előnyeik is a feldolgozásban. Ezeket ugyanis meg lehet aszalni és kiváló mazsola nyerhető belőlük. Ahogyan pedig egyre növekszik az igény a jó minőségű gyümölcslevekre, úgy gyorsan kiderült, hogy a szőlőmag íze erősen befolyásolja a lé ízét. Aki kóstolt már olyan szőlőlevet, amelyet magnélküli fajtából készítettek, az pontosan tudja a különbséget! Mellékíz nélküli szőlőlé csak magnélküli fajtából nyerhető, amelyet kíméletesen pasztőrözve házilag is lehet tartósítani.
Sok előnye miatt egyre nagyobb tért hódítanak az ilyen fajták. Mielőtt azonban kidobálnánk a hagyományos szőlőket, érdemes a negatívumokat is megismerni! Ez pedig a kisebb bogyóméret. Minden magnélküli szőlő kis-közepes bogyókat nevel. Ennek élettani oka van, mégpedig a magok által termelt természetes növekedési hormonok. Ha nincsen mag, akkor kevesebb vizet “épít be” a szőlő a bogyóba.
Sajnos a vegyszeres növénytermesztés itt is megtalálta a “megoldást” és mesterségesen kezelik növényi hormonokkal a gyümölcsöket. Minden boltban kapható “nagy bogyójú” magnélküli szőlő hormonkezelt. Növelik a víztartalmukat, ezáltal hígul az íz, a vitamin és ásványianyag tartalom.
