Pázsit kezelés tavasszal
A hobbikerti pázsitok többsége nem néz ki jól tavasszal, hiszen ilyenkor lassan indul be a fű növekedése, a kórokozó gombák viszont jól láthatóvá válnak. Kora tavasszal első célunk a hidegben…
Read more
Trichodermák vs. mikorrhizák
Egyre többen foglalkoznak a talajjal és a talajélettel. Az eddigi két legjobban kutatott vonal a mikorrhizáké és a trichodermáké, de nézzük melyiknek mi a szerepe a biotermesztésben és a biológiai…
Read more
Tápanyagutánpótlás BIO módra
Biotermesztésben nagyon fontos, hogy a gyümölcsbokrok és gyümölcsfák minél nagyobb talajfelülettel érintkezzenek és gyökereik, vagy az ahhoz kapcsolódó mikorrhiza hálózat a lehető legnagyobb területről tegye elérhetővé a növényi tápanyagokat. Így…
Read more
Moníliás meggyfák bio kezelése
Immár három éve kísérletezek a meggyfák moníliás hajtáselhalásával. Ez a szörnyű betegség virágon keresztül fertőz ezért a védekezés fő időpontja a virágzás. Tavaly szinte az egész országban elszáradtak a meggy virágai-hajtásai emiatt.…
Read moreA hobbikerti pázsitok többsége nem néz ki jól tavasszal, hiszen ilyenkor lassan indul be a fű növekedése, a kórokozó gombák viszont jól láthatóvá válnak.
Kora tavasszal első célunk a hidegben is szaporodó, a fűfilcen terjedő kórokozó gombák pusztítása-gyérítése. Erre tökéletesen működik Tyra nevezetű mikrobiológiai készítményünk, melyben egy őshonos gombaevő gomba eltünteti a foltokat okozó kórokozókat.
Következő lépésben megszüntetjük a fűfilcet, a betegségek melegágyát. Az erre használt mikrobiológiai készítményünkben az Agrinban egy olyan nitrogénmegkötő baktérium dolgozik, amely növényi hulladékokat eszik, miközben hihetetlenül sok nitrogént juttat a növénynek amivel megspórolja a műtrágyákat.
Ezt a két készítményt általában permetezzük, majd alaposan beöntözzük, de akár közvetlenül öntözővel is kijuttathatjuk. Cél a gyors gyepfilcre juttatás.
Befejező kezelésünket az Amazon nevű, innovatív készítményünkkel végezzük. Ez a csodálatos anyag egy különleges élő talajbaktérium, melyet a növények felületére kell permetezni. Ott kis időre megtelepedve felkészíti a füvet a betegségek elleni védekezésre, valamint tápanyagot juttat neki a növekedéshez és a regenerációhoz, melyet a levegőből köt meg.
Egyre többen foglalkoznak a talajjal és a talajélettel.
Az eddigi két legjobban kutatott vonal a mikorrhizáké és a trichodermáké, de nézzük melyiknek mi a szerepe a biotermesztésben és a biológiai növényvédelemben?
A mikorrhiza gombák képesek kapcsolódni a növények gyökereihez és kommunikálni, anyagokat cserélni velük. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a mikorrhizzák egy internethez, vagy idegrendszerhez hasonló hálózatot tartanak fenn a növények között. Szimbiotikius kapcsolatukban ásványi és más tápanyagokat adnak a növényeknek, azok pedig cukrokkal látják el a gombákat. Ez pedig a biotermesztés szempontjából nagyon fontos.
Nagyon sokféle mikorrhiza gomba létezik, de mindegyiknek mások a környezeti-talaj igényei. Ahány talaj, annyiféle mikorrhiza érzi jól magát benne. Másik fontos információ, hogy a győkérkapcsolati gombák egy-egy növényfajhoz képesek kapcsolódni. Szóval azt eltalálni, hogy egy bizonyos mikorrhiza gomba egy bizonyos talajban, egy bizonyos növényhez kapcsolódik-e nem könnyű. Ehhez vagy előzetes vizsgálatok és komoly szaktudás, vagy egy biodiverz, sokféle fajt tartalmazó keverék szükséges.
Egy normál (nem agyon műtrágyázott) kerti talajban, vagy egy biogazdaság földjein, biztosan van nagyon sokféle, őshonos mikorrhiza faj. Itt nem az a legjobb megoldás, ha még többet viszünk be, hanem ha segítjük az ottlevők csatlakozását a gyökerekhez. Erre pedig egy egyszerű anyag, a Kitozán alkalmas. Ezt akkor is öntözzünk az új növények gyökereihez, ha vásárolt mikorrhiza készítményeket adtunk hozzá.
A talajban élő rengeteg gombafaj között léteznek ún. gombaölő gombák is, ilyenek például a trichodermák. Ezek hiperparaziták, azaz kórokozó gombákon élősködnek és el is fogyasztják azokat. Felmerül a kérdes, hogy mit csinálnak a hasznos gombákkal? A válasz egyszerű… a hasznos és káros fogalma a természetben nem létezik… nekik mindegy, hogy nekünk mi a jó és mi a rossz. Ugyanúgy megeszik a hasznos gombákat is.
A hazai fajok és törzsek olyan szempontból veszélytelenek, hogy ha mesterségesen nagy mennyiségben helyezzük ki őket biológiai növényvédelmi céllel (konkrétan valami ellen), akkor egy idő után legyérülnek olyan szintre, mint ami természetesen is ott van az adott talajban.
Hogyan oldjuk meg, hogy az őshonos trichoderma készítmények, amelyeket kórokozó gombák ellen használunk, ne öljék meg például a mikorhizza gombákat? Ennek titka az okszerű és szigetszerű használat. Csak a fertőzött területen használjuk és csak akkor amikor ott nagy mennyiségben vannak a betegséget okozó gombakórokozók.
Ha csak a felszín közelében használunk őshonos trichoderma gombákat, azaz nem ássuk be a gyökérzónába, akkor nem is érintkezhet a miorhizzákkal, hiszen azok a gyökérzóna alsó rétegeiben vannak. Ezért biztonságos a Tyra és a Trifender használata magyar biokertekben.
Biotermesztésben nagyon fontos, hogy a gyümölcsbokrok és gyümölcsfák minél nagyobb talajfelülettel érintkezzenek és gyökereik, vagy az ahhoz kapcsolódó mikorrhiza hálózat a lehető legnagyobb területről tegye elérhetővé a növényi tápanyagokat.
Így tudjuk elérni a leginkább természetes és fenntartható tápanyagfelvételt a növények számára. Átállt biokertekben (gazdaságokban) ez egyben a harmonikus tápanyagellátás alapja.
Az igazán nagy termés érdekében azonban növelhetjük a közvetlenül elérhető természetes tápanyagok mennyiségét, anélkül, hogy eltolnánk az arányokat.
Ehhez szerves trágyát, intenzív nitrogénmegkötő baktériumokat és azonnal ható kelátképző, huminsavas készítményeket, meg persze saját komposztot használunk.
No de lássuk minek mi a szerepe ennél a kezelésnél:
Legfontosabb az AGRIN, amely egy speciális baktériumot tartlamaz, bacillus licheniformist. Ez a nitrogénkörforgás alapja. Megtalálható a talajban, az almos trágyában, sőt a kérődzők bendőjében is. Talán a leggyorsabban szaporodó talajbaktérium, amely cellulózzal táplálkozik és önmaga felépítéséhez a legkönnyebben elérhető forrásból szerzi be a nitrogént. Trágyából, a bendő állati szerves anyagaiból, ha pedig ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a levegőből. Amikor elpusztul, akkor már a növények is képesek felvenni a bomlásából származó nitrogént.
Mindez azt jelenti, hogy amíg “etetjük”, azaz ellátjuk növényi hulladékkal (komposzt, vagy mulcs), addig szerves trágya nélkül is táplálja a növényeinket. Ez az oka, hogy kijuttatáskor mindig adunk hozzá mulcsot, vagy komposztot.
Második helyre tenném a komposztált szerves trágyát, ami azonnal felvehető tápanyagot biztosít a növényeknek és a baktériumoknak is.
Harmadik, de nagyon fontos összetevő a huminsav alapú kelátképzőnk, a KELATERRA granulátum. Ez optimalizálja a növények tápanyagfelvételét, ami azért nagyon fontos, mert sokszor előfordulnak relatív hiányok, azaz bár a talajban megtalálható valamilyen elem, azt a növény mégsem képes felvenni. Van azonban egy olyan út (aktív transzport) mellyel a növény képes kötött, vagy kis mennyiségben jelen levő anyagokat is felvenni, ehhez van szükség a kelátképző molekulákra. Léteznek mesterséges kelátok, amelyeket használnak a mezőgazdaságban, többségüknél azonban felmerült, hogy mérgezők lehetnek, ez a humisavaknál lehetetlen.
Azért adjuk a keverékhez, hogy a növények minden tápanyagból pont megfelelő mennyiséget vegyenek fel.
A keveréket egyszerűen kiszórjuk a gyümölcsfák és cserjék alatti talajfelszínre, akkor is ha ökológiai gyep takarja.
Jobb lehet a hatásfoka, ha takarjuk mulccsal közvetlenül a kijuttatás után.
Immár három éve kísérletezek a meggyfák moníliás hajtáselhalásával.
Ez a szörnyű betegség virágon keresztül fertőz ezért a védekezés fő időpontja a virágzás. Tavaly szinte az egész országban elszáradtak a meggy virágai-hajtásai emiatt.
Ez egy nagyon érzékeny időszak a fák életében, hiszen ekkor történik a beporzás. Bármilyen permetszer ronthatja a porzást, még akkor is ha semmilyen mérgező-perzselő anyag sincs benne, hiszen ha eláztatjuk a virágport akkor a méhek sem tudják átvinni. Persze ez az áztató esőkre is igaz…
Eddig három mikrobiológiai készítményt próbáltam arra, hogy megakadályozzam a bibe fertőződését.
Az első a Trifender nevezetű trichoderma készítmény, amely egy talajlakó gombaölő gomba, ezért egyrészt érzékeny az UV sugárzásra, másrészt nem marad fenn a növényen. Ezt kevertem UHT tejjel (hogy ne bántsák egymást a tejsav baktériumokkal), aminek a fehérjéi odaragasztották a virághoz a gombát.
Ez a módszer 40-50%-os szinten megvédte a virágokat (ha amúgy nem fagytak le).
Következő évben megpróbáltam Amazonnal és Tyrával is.
Az Amazonnak semmilyen hatása nem volt, mert fagyközeli hőmérsékleten elpusztult.
A Tyra viszont, amelynél egy gombák elleni trihoderma gombát egy speciális cukorral kezelünk kiválóan szerepelt. Azonnal megindult a trichoderma szaporodása, és mire elpusztult, addigra a virág belső részein “letakarította a kórokozó gombát”.
Ennek a hatásfoka már elérte a 80%-ot a termésre vonatkozólag, majd sziromhullás után egy Amazon permetezés teljesen helyrehozta a fát.
Mindenkinek ezt a triót ajánlom:
- Első lépés: Lemosó permetezés Boroillal és Cupromaxal
- Második: Virágkezelés Tyrával és tejjel
- Harmadik: Permetezés Amazonnal.