Egyre többen foglalkoznak a talajjal és a talajélettel.
Az eddigi két legjobban kutatott vonal a mikorrhizáké és a trichodermáké, de nézzük melyiknek mi a szerepe a biotermesztésben és a biológiai növényvédelemben?
A mikorrhiza gombák képesek kapcsolódni a növények gyökereihez és kommunikálni, anyagokat cserélni velük. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a mikorrhizzák egy internethez, vagy idegrendszerhez hasonló hálózatot tartanak fenn a növények között. Szimbiotikius kapcsolatukban ásványi és más tápanyagokat adnak a növényeknek, azok pedig cukrokkal látják el a gombákat. Ez pedig a biotermesztés szempontjából nagyon fontos.
Nagyon sokféle mikorrhiza gomba létezik, de mindegyiknek mások a környezeti-talaj igényei. Ahány talaj, annyiféle mikorrhiza érzi jól magát benne. Másik fontos információ, hogy a győkérkapcsolati gombák egy-egy növényfajhoz képesek kapcsolódni. Szóval azt eltalálni, hogy egy bizonyos mikorrhiza gomba egy bizonyos talajban, egy bizonyos növényhez kapcsolódik-e nem könnyű. Ehhez vagy előzetes vizsgálatok és komoly szaktudás, vagy egy biodiverz, sokféle fajt tartalmazó keverék szükséges.
Egy normál (nem agyon műtrágyázott) kerti talajban, vagy egy biogazdaság földjein, biztosan van nagyon sokféle, őshonos mikorrhiza faj. Itt nem az a legjobb megoldás, ha még többet viszünk be, hanem ha segítjük az ottlevők csatlakozását a gyökerekhez. Erre pedig egy egyszerű anyag, a Kitozán alkalmas. Ezt akkor is öntözzünk az új növények gyökereihez, ha vásárolt mikorrhiza készítményeket adtunk hozzá.
A talajban élő rengeteg gombafaj között léteznek ún. gombaölő gombák is, ilyenek például a trichodermák. Ezek hiperparaziták, azaz kórokozó gombákon élősködnek és el is fogyasztják azokat. Felmerül a kérdes, hogy mit csinálnak a hasznos gombákkal? A válasz egyszerű… a hasznos és káros fogalma a természetben nem létezik… nekik mindegy, hogy nekünk mi a jó és mi a rossz. Ugyanúgy megeszik a hasznos gombákat is.
A hazai fajok és törzsek olyan szempontból veszélytelenek, hogy ha mesterségesen nagy mennyiségben helyezzük ki őket biológiai növényvédelmi céllel (konkrétan valami ellen), akkor egy idő után legyérülnek olyan szintre, mint ami természetesen is ott van az adott talajban.
Hogyan oldjuk meg, hogy az őshonos trichoderma készítmények, amelyeket kórokozó gombák ellen használunk, ne öljék meg például a mikorhizza gombákat? Ennek titka az okszerű és szigetszerű használat. Csak a fertőzött területen használjuk és csak akkor amikor ott nagy mennyiségben vannak a betegséget okozó gombakórokozók.
Ha csak a felszín közelében használunk őshonos trichoderma gombákat, azaz nem ássuk be a gyökérzónába, akkor nem is érintkezhet a miorhizzákkal, hiszen azok a gyökérzóna alsó rétegeiben vannak. Ezért biztonságos a Tyra és a Trifender használata magyar biokertekben.
